|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gothár Péter 1996. március 20.Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./2006. november 4.Az 1956-os magyar szabadságharc ötvenedik évfordulójának alkalmából mutatták be Kolozsváron Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjét. A Kolozsvár Társaság és a kolozsvári magyar főkonzulátus által közösen szervezett rendezvény keretében Mészáros Márta filmjén kívül még két hasonló témájú produkció kerül műsorra: Gothár Péter Megáll az idő, illetve Vidnyánszky Attila Liberté című alkotása. /Kiss Bence: ’56 Nagy Imre szemszögéből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2006. november 6.A Kolozsvár Társaság és a kolozsvári magyar főkonzulátus közös szervezésében az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján filmvetítéssel is emlékeztek a magyar történelem egyik legfontosabb eseményére. A Győzelem (Victoria) moziban Mészáros Márta Temetetlen halott című alkotását, Gothár Péter Megáll az idő c. filmjét, illetve Vidnyánszky Attila Liberté című új filmjét vetítették. A Megáll az időt 1981-ben mutatták be Magyarországon. Akkor nagy port kavart, mivel a szereplők gyakran bírálták a rendszert. /Kiss Bence: Gothár klasszikusa Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2011. február 26.Bodor Ádám 75 évesFebruár 22-én töltötte be 75. születésnapját Bodor Ádám Kossuth- és József Attila-díjas író. Kolozsvárott született. Az ottani Református Kollégium növendékeként 1952-ben, 16 éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, s a szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Szabadulása után volt gyári munkás, majd a Kolozsvári Református Teológia hallgatója lett. A diploma megszerzése után dolgozott a kolozsvári egyházkerületi levéltárban, majd egy fordító-másoló irodában. Első novellája 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, majd négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. 1969-től, a kötet megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, s 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője volt. 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa volt. Jelenleg a Holmi szerkesztőbizottságának tagja. Novellistaként indult, egymás után jelentek meg kötetei (Plusz-mínusz egy nap, Megérkezés északra, Milyen is egy hágó?, A Zangezur hegység). Az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet már Magyarországon publikálta, de az ottani elismertségre 1991-ig várnia kellett, ekkor nyerte meg a Holmi című folyóirat novellapályázatát a később megjelent, Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. Ez a sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus külföldön is nagy sikert aratott. A nem konkrét helyen, valahol a Kárpátok mélyén, nem meghatározott időben játszódó regény a totalitárius rendszer egyszerre abszurd és hátborzongató világát, a benne élők teljes kiszolgáltatottságát ábrázolja. A Sinistra évében, 1992-ben adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett: Az érsek látogatása fő ihletforrása a Kelet-Európában végbemenő felemás rendszerváltozás volt. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre. Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra redukált cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság atmoszférája, s nagyon finom humor jellemzik műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült. Közülük is kiemelkedik A részleg, Gothár Péter 1994-es filmje, amely a következő évben a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját is. Az író pályája során több rangos elismerést is kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, "a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért." Bodor Ádámot 75. születésnapja alkalmából hétfőn köszöntötték kiadója, a Magvető szerzői a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia szervezésében. A PIM-ben lezajlott rendezvényen Szegedy- Maszák Mihály irodalomtörténész mondott köszöntőt, Szűts Miklós beszélgetett Bodor Ádámmal, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Szilágyi István és Vincze Ferenc pedig az ünnepelt írásaiból olvasott fel. Népújság (Marosvásárhely) 2014. március 22.Orbán György Kossuth-díjasA marosvásárhelyi születésű zeneszerzőt Kossuth-díjjal tüntették ki a nemzeti ünnepen. Számos szakmai elismerését Budapesten kifejtett munkássága hozta meg. A mostani magas kitüntetést már kisoroszi lakosként kapta. – Nagy örömet, a munkámban pedig segítséget jelent a díj, és – talán kicsit viccesen hangzik, de nagyon fontos dolog – a falusiak is büszkék lesznek rám – mondta az MTI-nek a kitüntetése kapcsán. "Kelet-Európában a kitüntetéseknek és általában a sorsoknak furcsa pályája szokott lenni. A legnagyobbjaink száműzetésben vagy emigrációban haltak meg, Bartók például nem kapta meg a legnagyobb magyar kitüntetést. A nagyjaink felé tartozunk annyival, hogy az elismerést a maga értékén kezeljük: örülünk neki, ugyanakkor a szakmai létben nem szabad eltúlozni a jelentőségét. Nagyon rossz lenne, ha a szakmámban a kitüntetések szerint bánnának az emberekkel" – hangsúlyozta a zeneszerző. Az őt ért hatások közül egyértelműen Bartók Bélát emelte ki. "Ez egy generációs jelenség, ugyanis éppen akkor születtem, amikor Bartók az egyetlen lehetséges válasz volt minden szakmai kérdésre. Vállalható, igen imponáló világnézet, a gyűjtések kapcsán egy fantasztikus Kárpát-medence- élmény, és zseniális művek – mindez, sőt még ennél is több összesűrűsödött abban, amit diákkoromban Bartók-modellnek neveztek. Ez a modell akkoriban versenytárs nélküli volt" – fejtegette, hozzátéve: később persze megismerte a nagy és kicsi – mert nekik is van mondanivalójuk – európai zeneszerzőket, sőt, a beatzene, különösen a Beatles is hatott rá, miután legyőzte fiatalkori sznobizmusát. Orbán György munkásságát elsősorban oratorikus kompozíciók és kórusművek jellemzik. "Míg az instrumentális zene, amit profik játszanak, ki van téve a 20. század eléggé kártékony esztétikai-ideológiai hatásainak, addig a kórusmuzsikát alapjában véve amatőrök éneklik, akik ledobják magukról ezeket; ezt egy hangszeres együttes nem engedheti meg magának" – mutatott rá. Kiemelte, hogy a kóruséneklés az elmúlt 10-15 évben virágzó művészeti ággá nőtte ki magát Amerikában és a Távol-Keleten, a kiadók és a zeneszerzők számára is igen jövedelmező terület lett, és nagyon erőssé vált a művek szelekciója. "A másik szféra, az instrumentális kortárs zene ezzel szemben fonnyadozik, mert mindent eljátszanak, nem tud megbukni semmi, azaz itt nincs szelekció. Állóvíz van, pocsolya. Mindkettőt csinálom, egyiknek élvezem az áldásait, a másiknak nyögöm a kínjait" – fogalmazott a zeneszerző. Orbán György többször komponált költők – többek között József Attila és Weöres Sándor – verseire is. "Főleg fiatal koromban mertem nekimenni a nagy magyar verseknek, ma már kevésbé, gyávább vagyok. Ennek az az oka, hogy rájöttem: van egy eredendő ellentmondás a zene kívánalmai és a szövegek között. Ennek egyik vetülete a tempó: még a leggyorsabb szavalási tempó is túl lassú a zenének, és ha a zene ezt felveszi, meghal mint zene" – fejtegette a komponista. Egy másik terület, amit már nem művel, a színházi és filmzene. Gothár Péter több filmjéhez is írt zenét, fiatalként Jancsó Miklóssal is dolgozott együtt. "Lehet, hogy cinikusnak fog hangzani, de Gothárt kivéve, aki jó barátom, és nagyszerű volt vele dolgozni, mindez nagyrészt csak pénzkereset volt számomra, a filmzene ugyanis nem az a terület, ahol az ember el tudja mondani a saját mondanivalóját. Jancsóval fiatalként dolgoztam együtt – nagy megtiszteltetés volt –, beugrottam, mert a szokott zeneszerzője nem ért rá. Komponáltam egy nagy zenekari művet, ő pedig a keverőasztalnál egyenként lehúzta a sávokat. Ez a nagybőgő? Nem lesz. A kürtök? Ez sem kell. Végül hagyott egy ütőgardont. Leforrázva jöttem el" – idézte fel Orbán György. A 66 éves zeneszerző úgy fogalmazott, egyfajta "derűs pesszimizmussal" tekint a jövőbe. Mint mondta, még jó erőben van, "a motor még megy", ha van egy jó ötlete, intenzíven ki tudja dolgozni. "Játszott szerző vagyok, a kórusműveimet rengeteg helyen éneklik. Ha nem lennék játszott, több lenne az ambícióm, hogy találjak ki valami újat. Így a fiataloké az előny, a jövő: az ő nyeretlenségük hatalmas erő, ami viszi őket új megoldások felé. Én 40 éve ugyanazt írom, és nem is akarok mást írni" – fogalmazott Orbán György. Népújság (Marosvásárhely), 2015. november 23.Folyik a dokumentálódás a Szántay-filmhez„Vissza kell hozni a köztudatba” Amint arról a november 11-i lapszámunkban már olvashattak, az aradi Miloș Cristea Egyesület (elnöke Claudiu Cristea) égisze alatt Arad egykori neves építészéről, Szántay Lajosról készül dokumentumfilm. Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által finanszírozott produkciót az ötletgazda, Titus Muntean fogja rendezni.Az aradi származású, 65-ös születésű, közismert rendezőt sikerült pár percre szóra bírnia lapunknak, és bár nagyon apró részleteket (érthetően) még nem kívánt elárulni, néhány érdekességet megosztott velünk a dokumentálódási szakaszból. „Claudiu Cristeával beszélgetéseink során gyakran került szóba Szántay, az egyesület is többször foglalkozott a témával különféle projektjei során, így szinte nem is volt kérdéses, hogy elvállalom ezt a munkát. A projekt első fázisában igyekszem mindent megtudni Szántayról, munkájáról, örökségéről. Jelenleg az információgyűjtés, kutatás szakasza zajlik” – mondta a rendező, aki szerint vizuális szempontból lesz nagy kihívás a projekt, mivel alig három-négy fénykép maradt vissza a főszereplőről. Ennek érdekében már konzultált a témában jártas szakemberekkel (helytörténészekkel, muzeológusokkal, építészekkel stb.), akik tapasztalataikkal, ismereteikkel segíthetik a történet minél hitelesebb filmes reprodukálását. Ami az anyagiakat illeti, a projekt vezetői egyelőre csak a dokumentálódási szakaszra kaptak pénzt a várostól, a filmgyártási költségekre még nincs fedezetük. Az első szakaszt várhatóan év végéig lezárják, ez idő alatt zajlanak majd a meghallgatások (casting) is, a rendező szerint elképzelhető, hogy a filmben rekonstruált események, újrajátszások is előfordulnak. Muntean egyébként számos tévés produkciót rendezett és írt, köztük az Aradon is nagy sikerrel fogadott, a fiatal Tavi nevű pártaktivista történetét elmesélő Mozikaraván c. (Caravana cinematografică) ironikus nagyjátékfilmet, az egy bukaresti taxisofőr 70-es évekbeli kálváriáját bemutató Vizsga (Examen) című alkotást vagy a HBO csatornán többek között Marcel Iureş színművész főszereplésével korábban bemutatott În derivă filmsorozatot.Az aradi rendező, aki többek között Gothár Péter Kossuth-díjas magyar filmrendezővel is dolgozott együtt a Jancsi és Juliska című filmnél, számos elismerést kapott alkotásaiért. Mozikaraván c. filmjét például 2011-ben négy kategóriában (legjobb smink, legjobb jelmeztervező, legjobb eredeti filmzene, legjobb díszlettervező) jelölték Gopo-díjra. A Szerelmem, Arad című nagy sikerű, Arad város utcáin játszódó film is az ő keze munkáját dicséri, az alkotásban Miloș Cristea néhai aradi építészt láthatják viszont a nézők. Titus Muntean rendező úgy érzi, Szántay Lajos emlékét nem szükséges rehabilitálni. Nagysága vitathatatlan, csupán vissza kell hozni őt, az életművét a köztudatba. „Úgy érzem, a dokumentumfilm egyrészt erkölcsi kötelességem a várossal szemben, másrészt nagyon szeretem a város építészetét és úgy gondolom, egy ilyen film talán megerősítheti a közösségi öntudatot”. Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad) 2016. február 23.Bodor Ádám nyolcvanévesTegnap ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író. Kolozsvárott született, a helyi Református Kollégium növendékeként 1952-ben, tizenhat éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, két évet töltött a szamosújvári politikai börtönben. Szabadulása után gyári munkásként dolgozott, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója lett. A diploma megszerzése után a kolozsvári egyházkerületi levéltárban, majd egy fordító-másoló irodában dolgozott. Első novellája 1965-ben jelent meg az Utunk lapban, négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. Azóta szabadfoglalkozású író, 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője. 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa, majd a Holmi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Novellistaként indult, egymás után jelentek meg kötetei: Plusz-mínusz egy nap, Megérkezés északra, Milyen is egy hágó?, A Zangezur hegység. Az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetét már Magyarországon publikálta, de az itteni elismertségre 1991-ig várnia kellett, ekkor nyerte meg a Holmi novellapályázatát a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. A sajátos irodalmi műfajú, valahol a Kárpátok mélyén, nem meghatározott időben játszódó regényszerű novellaciklus a totalitárius rendszer egyszerre abszurd és hátborzongató világát, a benne élők teljes kiszolgáltatottságát ábrázolja. A mű külföldön is nagy sikert aratott. 1992-ben adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett: Az érsek látogatása, melynek fő ihletforrása a Kelet-Európában végbemenő felemás rendszerváltozás. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre, egy évvel később jelent meg a Verhovina madarai című, kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból panorámaszerűen felépülő regénye. Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra korlátozódó cselekvéssor, a rejtély, a titokzatosság légköre és nagyon finom humor jellemzi műveit, amelyekből több filmfeldolgozás is készült. Közülük is kiemelkedik A részleg, Gothár Péter 1994-es filmje, amely a következő évben a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés és a külföldi kritikusok díját is. Bodor Ádám pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában Kossuth-díjjal jutalmazták „a közép-kelet-európai történelem meghatározó léthelyzeteit modelláló, egyetemes érvényű zárt szisztémák irodalmi megjelenítéséért, ember és természet kiszolgáltatottságának nagy erejű ábrázolásáért”. 2012-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díját, a Verhovina madarai című regényéért pedig a Szépíró Díjat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. június 26.Befejeződött Marosvásárhelyen a Magyar film története sorozatVasárnap este a Művészeti Egyetem vetítőtermében Bereményi Géza kult-filmjével, az Eldorádóval zárult a magyar filmtörténeti vetítéssorozat. A 120 éves a magyar film címmel 11 alkotásból álló filmtörténeti sorozat indított a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen Marosvásárhelyen. A vasárnap végződő sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező, filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatta be. A magyar film története 120 évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1896-ban a Lumiére testvérek filmjeit a Royal Szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően, két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière filmeket vetítettek a közönségnek. Ennek jegyében a magyar filmtörténeti sorozatban a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve, minden hónapban bemutattak egy jelentős filmes alkotást, mely a maga nemében és idejében mérföldkőnek számított a magyar film történetében. A sorozatot Bukarest után Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagyszebenben, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is bemutatták. A sorozatban bemutatták a magyar filmművészet olyan kiemelkedő alkotásait, mint például a némafilmek közül Uher Ödön: Mire megvénülünk című 1916-os, Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka című 1917-es és Korda Sándor: Az aranyember című 1918-as filmjét. Ezeket követte Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931), Ráthonyi Ákos: Szarajevó (1940), Szőts István: Emberek a havason(1942), Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956), Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965), Makk Károly: Szerelem (1970), Gothár Péter: Megáll az idő (1981) és végül Bereményi Géza: Eldorádó(1988) című filmjével ért véget a sorozat. Antal Erika 2017. augusztus 9.Gothár Péter rendez Nagyváradon – évadot hirdetett a Szigligeti SzínházKaukázusi krétakör, Szegény Dzsoni és Árnika, Senki madara – többek között ezeket az előadásokat tervezi színpadra állítani a Szigligeti színház három társulata a következő évadban. A Szigligeti Társulat, a Lilliput Társulat és a Nagyvárad táncegyüttes kedden tartott évadhirdető sajtótájékoztatót Nagyváradon. Szakmai, gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt fejlődik a színház, összegzett Czvikker Katalin főigazgató, aki elmondta: az előző évadhoz képest 50 425-ről 54 810-re (8,7%) nőtt a nézők száma, az előadások száma 300-ról 314-re, a bérleteké 4105-től 4781-re (15,5%) nőtt, a színház saját bevétele pedig 767 675 lejről 902 923 lejre (17.6%) emelkedett. Szállítójárművet vásároltak, a Szigligeti Stúdiónál mosodát létesítettek, a stúdió megkapta a végleges tűzvédelmi engedélyét is, melynek beszerzését színház épületére szintén vállalták. A Szigligeti Színház idéntől tagja a Magyar Színházi szövetségnek és a Magyar Színház Technikai Szövetségnek is, utóbbival közösen a színházi műszaki személyzet számára szerveznek majd workshopokat, mondta Czvikker Katalin. Októberben FuxFeszt Szeptemberben Szutyejev Kispipi és Kisréce című előadásának adaptációjával kezdi a Lilliput Társulat az évadot. A Szabó Attila rendezte előadás a testvérféltékenység kényes témáját dolgozza fel. A Lilliput október 3–7. között harmadik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját, a FuxFesztet, mondta Botházy-Daróczi Réka művészeti vezető. A fesztivál programjában hazai bábtársulatok mellett magyarországi vendégprodukciók is helyet kaptak. Az előadásokat korcsoportok szerint osztották el, hangzott el. Az áldott állapotban lévő Botházy-Daróczi Réka azt is elmondta: októbertől a művészeti vezető feladatait Lélek Sándor Tibor társulatvezető látja majd el. Decemberben Csató Kata rendezésében mutatják be Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét, valamint Oscar Wilde Boldog herceg című (rendező: Vadas László), illetve az Én, a kis herceg (írta: Szabó Attila, rendezi és játssza: Daróczi István) című előadásokkal készülnek. Utóbbi Antoine de Saint-Exupéry életét és levelezését dolgozza fel. Az Arany-emlékév jegyében felújítják Toldi című előadásukat, a SZITA Tanoda programja is folytatódik, az iskolaprogramra jövő februárban tartanak válogatást, a 2018/19-es évadban pedig Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című írását mutatják be. A táncosok is emlékeznek Arany Jánosra A Nagyvárad Táncegyüttes folytatja megkezdett útját, tavaly például a Barbárok című előadással illusztrálták, milyen változásokat képzelnek el, mondta Dimény Levente a táncegyüttes művészeti vezetője. Ebben az évadban két előadással, de három koreográfiával mutatkoznak be. Senki madara című nagyszínpadi bemutatójukat Szabó T. Anna alkotása, valamint magyar és keleti népmesék ihlették. A darabot Tóth Tünde rendezi, koreográfusa Györfi Csaba és Tőkés Imola, zeneszerzője pedig Cári Tibor lesz. Stúdiótermi keretek között mutatják be a két említett fiatal, tehetséges koreográfus egész estés előadását, Györfi Csaba Idegen címmel, Tőkés Imola pedig Vakfolt címmel rendez egy-egy egyfelvonásost, mint elhangzott, az őket, fiatalokat foglalkoztató kérdésekről. A táncegyütteshez egyébként két, a Budapesti Táncművészeti Egyetemet végzett táncos érkezik ebben az évadban mivel két táncosuk édesanyává válik. Az iskolaprogram keretében Arany János születésének 200. évfordulóját is megünneplik. A bicentenárium alkalmából a táncegyüttes művészei Bihar megyei néptánccsoportokkal a nagyszalontai költőóriás balladáit dolgozzák fel táncban, Hídavatás címmel, Október 12–15. között ismét a Nagyvárad Táncegyüttes a házigazdája az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának, ezt legutóbb 2012-ben tartották Nagyváradon, hangzott el. Brecht, Rejtő, Hubay Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője szerint az idei „kiegyenlített” évad lesz, a változatos igényű közönség tagjai megtalálják a nekik tetsző darabokat. Az idei évad harmadik nagyszínpadi bemutatójának sorsa szeptember elején dől el, hangzott el. Amennyiben ugyanis Gothár Péter, világhírű filmrendező tud vállalni nagyváradi rendezést, akkor ő Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című darabját viszi színre. Amennyiben ebben az évadban nem lesz ideje Gothár Péternek, akkor Tarnóczi Jakab, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem ígéretes tehetsége William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiáját viszi színre. Mivel ebben az évadban csak az egyik előadást állítják színpadra, a másik darabot az ezt követő évadban láthatja majd a közönség, pontosított Novák Eszter. A szigligetisek egyébként már elkezdték Körmöczi–Kriván Péter Kapufa és öngól című drámájának olvasópróbáit – ezt a váradi közönség felolvasószínházi előadásként már megismerhette. A Drámázat drámapályázat Debüt-díjas szövegét Tasnádi-Sáhy Péter viszi színre a Szigligeti Stúdióban, az előadást szeptember 21-én, a magyar dráma napján láthatja a közönség Nagyváradon. Újra Nagyváradon rendez Anca Bradu (legutóbb A mi osztályunk című előadást rendezte Váradon), aki Bertolt Brecht és Paul Dessau klasszikusát A kaukázusi krétakört állítja színpadra. Az előadás a „megkerülhetetlen, egyszerű döntésekről” szól, amelyeket mégis meg kell hozni, fogalmazott a művészeti vezető. A Szigligeti Társulat Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének musical-adaptációjával készül majd szilveszterre. A Hamvai Kornél, Varró Dániel és Darvas Benedek szerzőhármas zenés előadásának rendezője Porogi Dorka lesz. A nagyváradi születésű Kossuth-díjas drámaíró, Hubay Miklós születésének centenáriumát az Egy szerelem három éjszakája című alkotás bemutatójával ünneplik. Az első magyar musicalként számon tartott előadást Novák Eszter rendezi. Az évad második felében két stúdióelőadást is bemutatnak amelyekben pályakezdő rendezők kapnak lehetőséget. Botos Bálint Csehov Apátlanul (Platonov) című drámáját, Hunyadi István pedig Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának következő részét, a Bányavakságot viszi színre a Szigligeti Stúdióban. Jövő március 21–25. között hatodik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Társulat a HolnapUtán Fesztivált, ebben az évadban pedig Nagyváradra látogat például a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, az Esztergomi Várszínház, illetve az egri Gárdonyi Géza Színház is. Fried Noémi Lujza / maszol.ro lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
